Szombat, 2017-12-16, 23:13:20
Játékosokat Segítő Céh
Üdvözöllek Vendég
| Regisztráció | Belépés
[ Új hozzászólások · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés ]
Oldal 1 / 11
Fórum » Céhen kívül » Versek, történetek » Kazamatás Kalandok
Kazamatás Kalandok
elek1977Dátum: Vasárnap, 2013-08-18, 09:22:42 | Üzenet # 1
Vezér-őrnagy
Csoport: JSC vezető
Üzenetek: 431
Állapot: Offline
Tartalom
A 4. és 5. Céhes Kazamata
A 6. Céhes Kazamata
A 7. Céhes Kazzamata
A 8. Céhes Kazamata
A 14. Céhes Kazamata
A 17. Céhes Kazamata
 
elek1977Dátum: Kedd, 2013-12-24, 22:37:23 | Üzenet # 2
Vezér-őrnagy
Csoport: JSC vezető
Üzenetek: 431
Állapot: Offline
17. céhes kazamata

Amikor a mocsári hüllőkirály azt kérte tőlem, hogy vigyek neki egy dromedárt, nem gondoltam, hogy izgalmas utam lesz. A tapasztalt kalandorok egyedül szabadon mozoghatnak a mocsarakban, mivel semmilyen veszély nem fenyegeti őket, viszont egy teve társaságában még a helyismeret előnyével sem érezheti magát biztonságban. A küldetéshez magammal vittem néhány katonámat, akik elég képzettek a mocsári ütközetekhez, valamint egy pizza futárt.

Elmentünk a végtelen sivatagba és átvettük a csomagot, majd elindultunk a mocsári vidék felé. Eléggé furcsa érzetet kelt az emberben, ha egy száraz forró helyről, hirtelen egy nedves, hűvös helyre teleportálódik. Sajnos a hüllőkirály palotájába nem utazhattam egyből, mivel primitív életmódjukat eléggé felzaklattam volna ez az egyszerű trükk, ami durva konfliktushoz is vezethetne a végén. Az egyik céhtag helyismeretének köszönhetően sikerült a mocsári vidéken egy eldugott helyet találnom, ahol gond nélkül előtűnhettünk a semmiből. Az áthelyezés okozta enyhe fejfájás és rosszullét miatt rövid pihenőt tartottunk. A dromedárt is meg kellett nyugtatni, mert nem volt ínyére eme utazási módszer.

Mialatt próbáltunk kigyógyulni az úti betegségből, az expedíció egyik tagja egy hegyi gorillát pillantott meg a távolban. Ez nem jelent semmi jót. Mit keres egy hegyi gorilla egy mocsár szélén? A csapat többi tagja is előmászott a rejtekből, hogy saját szemével győződjön meg a látványról. Volt, aki vissza bújt a rejtekbe és elővette a fegyverét, hátha harcra kerül a sor. Nem a gorillától féltek, hanem furcsa történeteket hallottak a mocsárról.

A mozgolódás miatt a hegyi gorilla is észrevett minket. Egy darabig távolról néztünk egymással farkasszemet. Azután egy újabb érdekes jelenségnek lehettünk szemtanúi. A gorilla kezével intett, hogy menjünk oda hozzá. Katonáimmal megbeszéltem, hogy ők őrizzék a tevét, én pedig odamegyek a gorillához. A köztünk lévő megbízhatatlan talajon való átjutás nem jelentett gondot egy magamfajta mágusnak, aki tudja, hogyan kell lebegni. Mialatt a gorillához közelített, látva tudományomat, kissé riadtan hátrálni kezdett, majd miután már csak beszédtávolságon belül voltam tőle, megkérdezte tőlem:
- Ki vagy? Mi céllal érkeztél királyunk földjére?
A meglepettségtől majdnem az előttem lévő pocsolyába estem.
- Te tudsz beszélni? - kérdeztem.
- Te tudsz repülni? - kérdezett vissza a gorilla.
- Nem repülök, hanem lebegek. De mit keresel itt, ahol hegyi, beszélő gorillának semmi keresnivalója nincsen?
- Fehér gorillára vadászok a hüllőkirály kérésére. És te mi célból tartózkodsz a Hüllőkirály földjén?
- Elek1977 vagyok és egy dromedárt hoztunk a királynak. Mivel ez volt a kérése. - mondtam neki az utunk célját. - Már megbocsáss, de miért itt vadászol fehér gorillára, amikor az a hidegebb területeken őshonos? Rajtad kívül messze nincs más gorilla a környéken.
- Ez igaz, viszont a környező falvakban élők egy tomboló fehér fenevadról számoltak be a királynak. A fenevad úgy néz ki, mint én, csak fehér a szőre színe. És ami igazán érdekes és nyugtalanító, hogy ahol ez a gorilla tombol, ott eltűnnek a nagyobb értékű tárgyai az ott lakóknak. A király engem bízott meg, hogy derítsek fényt a rejtélyre.
 
elek1977Dátum: Csütörtök, 2015-12-17, 01:21:25 | Üzenet # 3
Vezér-őrnagy
Csoport: JSC vezető
Üzenetek: 431
Állapot: Offline
A 4. és 5. Céhes Kazamata

Szombaton elindultam csapatommal, hogy megnézzük a "hobbikerti kolónia" nevű állatkert látványosságait. Volt az állatkertben mindenféle állat: elsőként az árnykobrát tekintettünk meg, de sajnos nem láttunk belőle semmit, mert teljesen beleolvadt a környezetébe - az ott dolgozók állítása szerint. Ezután egy szürke Rexet tekinthettünk meg, aki dühösen és kétségbeesetten próbált kiszabadulni a ketrecéből. Nem tudom, honnan szeretek ilyen állatot, tudomásom szerint évmilliókkal ezelőtt kihalt. Ezek után a hüllőknél maradva, egy bolond siklót néztünk meg. Eléggé bolond volt, mert kézen szeretett volna állni. Ez kezek híján elég nehézkesen ment. Ezután mentünk a nyúlsimogatóba. Mivel a nyulaknál hegyes szúrószerszámok voltak, egyikünk se kockáztatta meg, hogy hozzájuk nyúljon. Végül megtekintettük az állatkert nagy látványosságát: egy vakondtúrást. Megnéztük, hogy vajon mi lehet az, az információs táblára ez volt írva: Terror a mélyből, a Wikipédiáról lopott leírás a vakodról. Terror nem akarta megmutatni félelmetes személyét, így fél óra várakozás után úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk.

Vasárnap kikapcsolódásként úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Rettenet óvodájának játszóterére. Amint megérkeztünk egy Ronda kobold fogadott, amiről később kiderült, hogy a portás az. Megértettük vele, hogy megsétáltatjuk a gyerekeket, és amint kijátsszák magukat, hazamegyünk. Morogva bár, de továbbengedett minket. Még mielőtt bementünk, az utcán elhaladt az istentelen szerzetesként emlegetett pap, aki szóvá tette, hogy elmehetnénk a templomba meghallgatni a miséjét. Bólogatunk, és mintha mise történt volna mentünk tovább az óvoda játszótere felé. A játszótéren, már ott volt Matt Murdock, az ördög ügyvédje, és fia, aki Leó, az oroszlán néven mutatkozott be nekünk. A céh kisebb tagjai boldogan játszottak, míg az idősebbek vígan tárgyalták meg a hét eseményeit, amikor észrevettem, hogy egy zöld gnoll, és egy tűzglompf kinézetű tinédzser hátulról lóg be a játszótérre. Ki tudja honnan jöttek, ráadásul elég irritálóan viselkedtek. Kötekedően bámultak minket, de úgy gondoltam, hogy amíg nyugton vannak, addig mi sem támadunk. Viszont amikor az idősebb, aki úgy 16 éves lehetett rá akart gyújtani, akkor az egyik tagunk szépen megfogalmazva távozásra kérte őket. Erre ők vállat vontak, amit nem tűrhettem szó nélkül, így azt mondtam nekik, hogy vagy maguktól távoznak, vagy a ronda kobolddal vitetem el őket. Erre morogtak valamit és elmentek oda, ahonnan jöttek. Mi fojtattuk eddigi tevékenységünket mindaddig, amíg a gyerekek el nem fáradtak. Igaz más is távozásra késztetett minket. Megjött egy újabb család: apa, anya, és egy iszonytató kópé, egy hisztis Mirtil, akinek irritáló viselkedése, és visító hangja jó néhány évre elvette a kedvem a gyerekvállalástól.
 
Fórum » Céhen kívül » Versek, történetek » Kazamatás Kalandok
Oldal 1 / 11
Keresés:



Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Játék fórum | Ügyfélszolgálat |